​Kocsis Katalin Krisztina

1.)    Kutatási kérdés:

Mutatkozik-e százalékos mértékben számottevő különbség a depressziós illetve az egészséges személyek emberrajzainak térhasználatában?

2.)    Kutatási hipotézisek:

Magasabb arányban fordul elő a depressziósok rajzaiban:

-          szokatlanul kis méret, mikroszkópia, gyermeki testarányok, szimmetriazavarok, sarok preferencia, alacsonyan fekvő rajz.

            Alacsonyabb arányban fordul elő a depressziósok rajzaiban:

-          nagy méret, normál méret, középső-kiegyensúlyozott pozíció, lap határainak átlépése.

3.)    Változók meghatározása:

Függő változó: térhasználat módja

Független változó: depresszió megléte/hiánya

 4.)    Kísérleti elrendezés:

-          Depressziósok: pszichológiai szakrendelés keretében, járóbeteg szakrendelésre járó betegekkel, nyugodt, számukra ismerős, külön helyiségben lettek felvéve a HTAPF.típusú tesztek.

-          Kontroll csoport: Random módon kiválasztott egészséges emberekkel, nyugodt, számukra ismerős helyen került sor a tesztfelvételre.

             Mindkét esetben a HTAPF-teszt elsőként rajzolt emberalakját elemeztük.

 5.)    Kísérleti személyek bemutatása:

9 nő, 17-52 év közöttiek, depressziósnak diagnosztizálva. Jobb kezesek.

 

Rajzolástól elszokott emberek.

 

6.)    Kontroll csoport bemutatása:

9 nő, 31-35 év közöttiek, egészségesek (depresszióval nem diagnosztizáltak).

6-an jobb, 3-an bal kezesek.

7.)    Eredmények %-os összehasonlítása:

8.)    Az eredmények bemutatása:

 

Feltételezzük, hogy a depressziós

személyekrajzaiban a kontrollcsoporthoz

képest nagyobb arányban fordul elő:

 

-          szokatlanul kis méret
-          gyermeki testarányok
-          kifejezett szimmetria zavarok.
             Kisebb arányban fordul elő:
-          szokatlanul nagy méret
-          középső, kiegyensúlyozott pozíció.
 

Nem nyer megerősítést az a feltevésünk, hogy a vizsgálati csoport rajzaira nagyobb
arányban lesz jellemző a:
 

-          sarokpreferencia
-          a rajz alacsony fekvése.
 

Nem mutatkozott eltérés a két csoport között a rajz normál méretét tekintve.
 

9.)    Konklúzió:
Feltételezéseink közül több is nagyobb mértékű megerősítést nyert, további kutatást igénylő tételeink:
 

-          gyermeki testarányok
-          szimmetria zavarok
-          kiegyensúlyozatlan pozíció jelenléte.
             Továbbá az általunk eredetileg felállított hipotézisek között nem szereplő, de érdekes
             adatként megjelenő:
-          bal széli preferencia vizsgálata.

 

10.)  Önkritika:
A fent bemutatott kísérleti elrendezés az igen kis elemszám miatt csupán elővizsgálat,
melynek célja a hipotézisek számának csökkentése, illetve mire szükséges külön
figyelmet fordítani a jövőben:
         - sokkal nagyobb elemszám

         - depresszió mértékének meghatározása

         - életkor szűkíté se                                                                 

         - depressziós betegeknél gyógyszerszedés figyelembe vétele.