​Kocsis Katalin Krisztina

Kogart kiállítás

AZ IMPRESSZIONIZMUS SODRÁBAN

2009.04.03 - 2009.08.02

 

TÖBBSZEMPONTÚ KÉPELEMZÉS

Csoporttagok: Komáromy Orsolya Nagy Judit Kocsis Katalin Takács Marianna

 

Benczúr Gyula: Koszorút a mamának (1876)

 

A kép keletkezésének körülményei

 

 Szinyei 1869-ben történt hazaköltözése után Benczúr Gabriel Max nevű festőtársával dolgozott közös műteremben, kinek húgát, Karolinát 1873-ban feleségül vette.

Házasságkötése szomorú eseményekkel esett egybe. Esküvője napján veszítette el régebben betegeskedő Etelka testvérét s a pusztító kolerajárvány első áldozataként édesapját. A járvány Münchenig űzte a fiatalokat, akik a nyári hónapokra a Starnbergi-tó partján, Ambachban telepedtek meg. A festői környéket úgy megszerették, hogy 1910-ig Benczúr a nyarakat családjával ott épített saját villájában töltötte. Fiatal házaséletének emléke néhány igen szép, plein-air problémákat felvető, természetben alkotott kép, így a Vörösköpenyes nő, a Nő az erdőben, és az Olvasó nő az erdőben, mely nemrég került Münchenből állami tulajdonba. Szinyei Majálisa ekkor már festőtársai elragadtatott dicséretét váltotta ki, s Benczúrra kimutathatóan hatott Szinyei felfogása. Azonban míg a Majális csupa fortissimo, lángolás, lendület, Benczúr tájfogalmazásán óvatos nyugalom ömlik el. Mindhárom kép modellje felesége volt. A külföldre került Anya gyermekeivel (Koszorút a mamának!) Szinyei azonos című és felfogású alkotásával rokon. A feleségéről készült komoly, szép arckép egyszerű, mégis gazdag festői eszközökkel megoldott portré, mely a komoly, fiatal nő értékes jellembeli tulajdonságait megkapóan juttatja kifejezésre.

A művész feleségét és kisleányát ábrázoló kép még 1876-ban, a mű keletkezésének évében Londonba került, és néhány évvel ezelőtt bukkant fel külföldi árverésen.

 

A műalkotás egésze szempontjából 

vett legfontosabb leíró jelzők

 

-          Kidolgozott

-          Harmonikus

-          Realisztikus

-          Színes

-          Megnyugtató, békés

A kép elemzése

-          Formahangsúlyos

-          A formák dominálnak a színek felett

-          Spontán figyelmi fókusz : az anya fejére, kalapjára és esernyőre irányul

-          Meleg érzelmi- hangulati tónus

                      -     A tartalom a címmel harmóniában van

                      -     Formadominancia

                      -     Realisztikus stílus

-          Az alkotónak a legfontosabbnak tűnik: a természetábrázolás, melyet családja életképével gazdagít.

                  - Színhasználat:  tompa, telített színek, sötétebb árnyalatok

Tartalmi elemzés:

- Közvetlen interakció: a nagyobbik gyermek átadja a virágokat a mamának

- Közvetett interakció: szeretet, kötődés, pozitív érzelem

- Jelenet: Az anya két gyermekével a mezőn, a kisebbek gyermekével a pokrócon ülnek,  virágot szed a nagyobbik (lány) a mamának és átadja.

- Azonosulás: a festő a virágot adó gyermekkel azonosul

 

A lány a pokróc szélén áll, míg a többiek ülnek. Viselkedéséből- a képen – a legaktívabb mozgásra következtethetünk. (virágot szed, áll és tartja a csokrot)

 

- Belehelyezkedés a képbe:

-          anya: visszafogott, az arcán kisebb mosoly, egyik kezével a pokrócon támaszkodik, másik kezével az esernyőt tartja.

-          Kisgyermek: ül a pokrócon, kezeit a virágok felé nyújtja, kíváncsi, életre való

-          Nagylány: örömmel mutatja, amit ,,létre hozott”

 - Pozíció, téri távolság: A festő közel érzi magát a megfestett alakokhoz (családja)

- Ismétlődés:

-          az anya ruhájának színei megegyeznek a pléd színeivel

-          a két gyermek ruhájának színei, fazonja

-          az anya és a nagylány kalapjának formája

-          az anya kalapjának és esernyőjének színe

A kép olajfestékkel vászonra, nagy méretben, nagyfokú igényességgel készült.

 

A kép esszenciája

-          Az érzések pillanatának megragadása a szabad természet fényeiben, színeiben.

 

Műalkotás összevetése a művész más alkotásaival

 

Néhány korai alkotásán-részben barátja, akadémiai társa, Szinyei M. Pál művészetének hatására- plein air problémák tanulmányozásával is foglalkozott.( Nő az erdőben 1874, Ambachi partrészlet 1875)

 

Barátjának, Szinyei Merse Pálnak új természetfelfogását árnyalatnyi különbséggel képviseli Nő az erdőben című festményén és fénnyel teli Erdőrészletén. Az Erdőben olvasó nő (1875) című és az enyhén negédeskedő Koszorút a mamának (1876) című vászna is a szabad természet színeinek és fényeinek friss megfigyelésén alapul.

 

Fiatal házaséletének emléke néhány igen szép, plein-air problémákat felvető, természetben alkotott kép, így a Vörösköpenyes nő, a Nő az erdőben, és az Olvasó nő az erdőben, mely nemrég került Münchenből állami tulajdonba. Benczúr tájfogalmazásán óvatos nyugalom ömlik el. Mindhárom kép modellje felesége volt.