​Kocsis Katalin Krisztina

"Hiszek benne, hogy eljön az idő, mikor az álom és a valóság, ez a két, látszatra oly nagyon ellentétes állapot összeolvad valamilyen tökéletes valóságfelettiségben..." (Breton)

 Ideje: 1924 – 1945

 

A szó eredete: 'sur réalisme' (francia) = realitáson túli, valóságfeletti.

Központjai: Franciaország, Spanyolország

A szürrealizmus célkitűzése szerint elvetette a középszerrel és önelégültséggel azonosított

realista magatartást, a lélek mélyén lappangó erőknek az értelem ellenőrzésétől független,

szabad működését hirdette – vagyis feloldja az álom és a valóság között korábban feltételezett

ellentmondást.

A kibontakozó szürrealizmus a megismerés lehetséges módjait az álomban, a tudattalanban és

a 'valóságfölöttiségben' (francia surréalisme, super-réalialisme), a dolgok, tárgyak jelenségek

hagyományos összefüggésektől különböző, véletlenszerű kapcsolatában látta. Jellemző

módszerük volt az automatizmus, a tudattalanból felszínre törő gondolatok és képek

ellenőrzés és korlátozás nélküli lejegyzése.

 

Ennek elérésére a megszokott kerékvágásból kizökkentő, illogikus jeleneteket festettek fotografikus pontossággal, furcsa teremtményeket alkottak mindennapi tárgyak gyűjteményeiből, valamint új festészeti technikákat találtak ki, amelyek hagyták, hogy a tudattalan kibontakozzon. A figuratív szürrealista képek egy elidegenedett világot ábrázolnak, amelynek képzetei az álomszerű nyugalomtól a lidércnyomásig váltakoznak.

 

Lényege:

menekülés az I. világháborút követő politikai-gazdasági káoszból

tiltakozás a "civilizált" valós világ embertelensége, kegyetlensége ellen

elvonulás a fantáziába, az álmokba és emlékekbe, az őrült víziók irreális világába

MERT az ember igazi énje a tudatalattiban rejlik!

a szépség mint esztétikai kategória szerintük már nem létezik!

Helyette használt kategóriák: félelmetes, nyomasztó, groteszk, bizarr, fekete humor

 

Eszköztárának két irányzata:

fényképszerűen naturalisztikus részletekből felépített abszurd víziók

vonzódás, az ősi, primitív, mitikus formákhoz és jelképekhez (gyerekrajzok, törzsi művészetek, hieroglifák világa)

A szürrealizmus jellemző képi megjelenítése az élmények, történések, helyek -  a kis falu, rokonok, gyermekkori élmények - megjelenítése misztikus révületben, gyakran álomszerű, költői víziókban. A képeken gyakran különféle emlékek és élmények képét vegyítik, néha meghökkentően deformált, játékos ötletekkel változtatják meg a dolgok naturális formáját.