​Kocsis Katalin Krisztina

Az anya a legkisebb, legkidolgozatlanabb, még a nőiség jelei is hiányosak rajta, szemei üresek, a szája csak egy vonal, arányai torzultak, végtagok hiányoznak. Úgy gondolom ő áll Gyuritól a legtávolabb, nem igazán tud sem nőként, sem anyaként  rá tekinteni.
A nővérében már megjelenik a nőiesség-mellek, száj kétdimenziós ábrázolása, szemei nem üresek - bár csak jelzés értékű ábrázolású. Valójában ez a figura is bábszerű, merev. Külsőre hasonlít a "Nő" alakhoz, de nem színes és kevésbé kidolgozott.
Öccse a legnagyobb méretű, egyedül nála használ a barnán kívül más színt is - ezzel kiemeli a többiek közül. Ő a legfontosabb számár, most is együtt vannak Aszódon. Azonban a színezése: fekete haj, piros szem és száj, inkább félelmet, szorongást keltő, bizarr lesz az alakja - talán tart tőle. A száját nyitva ábrázolja, ami szintén alátámasztja a vad érzelmeket, félelmet keltő érzelmi tónust. Ezek a jelek drogosoknál sűrűn előfordulnak (az öccsének is valószínűleg hasonló élete van és drogozott is).
A családrajról lehagyja önmagát, ami kisebbrendűségi érzéseket, negatív énképet, esetleg perifériás pozícióját jelenti a családban. Ezt alátámasztja az is, hogy az összes olyan képe amin család, ház, "önmaga" látható, mindig hideg, egyhangú, színtelen, üres, töredezett vonalú, szorongó, bizonytalan rajzok.
VIII. Összegzés
Gyuri rajzaiban feltűnő, hogy két eltérő stílusban készültek a képek.
1.     - Ház, férfi, családrajz: ezeknél egy színt használt, barnát vagy feketét.
 Ezek a színek a félelmet szorongást, bizonytalanságot, labilitást és a kommunikáció - kontextus hiányát szimbolizálják. Ezt alátámasztják az ezzel együtt megjelenő vonalminőségi jellemzők is: lágy, halvány és erőteljes, többször átírt vonalak, melyek töredezettek, szaggatottak, rigidek és szálkásak, valamint az üres, életidegen ábrázolásmód.
2.     - Fa, nőalak, rózsa, madár: itt kicsit felszabadultabb, jobban megnyilvánul/nem féltett, kellemetlen dolog jut eszébe/. Színeket használ, a vonalak minősége egyenletesebb, jövő felé fordul, vágyai, álmai vannak. Bár itt is fellelhető a labilitás - fél, hogy nem lesz elég kitartása, érzelmi, hangulati ingadozások jellemzik.
Vagyis a képek egyértelműen mutatják belső egyensúlyának bizonytalanságát. A legjellemzőbb visszatérő életérzés, az érzelmi, hangulati labilitás. Gyurit rajzai alapján labilis, szorongó embernek ismertem meg.
Egyetlen mondatos elemzés: " Gyurit érzelmi egyensúlyának hiánya szorongóvá, gátolttá, bizalmatlanná tette a külvilággal, családjával, sőt önmagával szemben is - de még lát kiutat ebből az állapotból, próbál a jövő felé tekinteni és bebizonyítani elsősorban önmagának, hogy képes boldog és teljes életet élni. "         
IX.  A kontrollszemély anamnézise és rajzainak elemzése
1.     Az egészséges kontrollszemély részletes anamnézise
B. Zoltán 18 éves, jobb kezes fiú.
Kérésemre, hogy mondjon valamit magáról, Zoli azzal kezdte, hogy elmondta nevét, születési dátumát, majd megkérdezte milyen szempontból meséljen magáról. Azt válaszoltam, hogy mondja el mit tart magával kapcsolatban a legfontosabbnak. Legfontosabb szára, hogy felkerült Pestre tanulni abba az iskolába amelyikbe szeretett volna. Nagyon örül neki, bár eleinte az otthontól való elszakadás nagy stresszel járt számára és szüleinek is. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola nagyon jó, más mint a többi, mert másképp látják a dolgokat - kevesen vannak az osztályban és az iskolában is, ez miatt közvetlenebb, baráti, családias a légkör. Nem bántják, "fúrják" egymást a gyerekek, hanem inkább segítenek egymásnak. Ő kifejezetten szereti, ha a segítségét kérik az alsóbb osztályba járó diákok.
Kérem, hogy meséljen a gyerekkoráról. Anyukája középiskolai tanárnő, apukája a MÁV-nál dolgozott. Szeret otthon a családjával lenni, megnyugtatja ez a légkör. Az óvoda, az általános iskola után két helyre felvételizett, egy helybeli gimnáziumba, és Képző- és Iparművészetire. Mindkét helyre felvették, ő ezt választotta.
Ezzel kapcsolatban el is mondja, hogy már több saját munkája van, és az iskola keretei között minden évben megtartott kiállításon már az ő munkái is láthatók voltak.
Arra a kérdésre, hogy mi nem volt jó az eddigi életében, meglepetésemre azt válaszolta, hogy általános iskolás korában nem szeretett járni rajzszakkörbe. Persze nem a rajzolás miatt, hanem azért, mert csak lányok jártak, és így ő rosszul érezte magát. Majd hozzátette, hogy ez nem is igazán rossz dolog, és nem is tud ilyet mondani, nincs rossz élménye. Persze voltak sérülései, kórházban is volt, de úgy gondolja ez természetes együtt járója a gyermekkornak és nem tartja rossz élménynek.
Megkérdeztem kik fontos személyek a számára. Gondolkodás nélkül vágta rá a szülőket, majd hozzátette, természetesen a bátyja is, tehát a család. Meg is indokolta, azért mert mindig mellette állnak és segítik őt. 
Az élete hiányosságaiként a pénzt és a munkát sorolta. Bár vannak "fusi" melói, de ezek nem állandóak, így nincs állandó pénzkeresete sem - ez az iskola mellett nehéz is lenne. Itt újra elmondja, hogy már készített több tárgyat, pl. asztalt, széket, lámpát. A székeket ki is állították, Nívó díjat kapott érte, ez azt jelenti, hogy tervezésben kitűnő, de kivitelezésben vannak még hiányosságok.
Az egymondatos önjellemzésére csak annyit mond, hogy IKREK. 
Majd kérésemre megmagyarázza: szerinte nagyon jellemző rá az ikrek horoszkópnál mindig leírt kettősség - van egy kép önmagáról amit mindenkinek megmutat, és van egy másik amit csak a barátnőjének mutat meg.
Végül megkérdeztem tőle, ha lenne három kívánsága, mi lenne az?        
Szinte rögtön visszakérdezett, hogy most, vagy a jövőben? Kértem mondja el mindkettőt. A mostani: felvegyék az Iparművészeti Egyetemre, ha ez mégsem sikerül, akkor legalább Pécsre (építészet), és találjon egy lányt akivel hosszútávú kapcsolata lehetne - mert mint mondja ez mostanában nem így sikerül, ami láthatóan zavarja is.
A jövőre nézve: azt csinálhasson amit szeret (iparművészet), külföldön szeretne elhelyezkedni, mert szerinte Magyarországon nincs semmi lehetőség, és szeretne egy ahhoz hasonló családot mint az övé.

2. Aktuálgenezis

B. Zoltánnal a rajzteszt felvétele nyugodt körülmények között, saját lakásuk nappali szobájában történt. A rajzokat egy alkalommal, egymás után készítette, ez az idő kb. 30-40 perc volt.

A saját magáról folytatott beszélgetés egy másik alkalommal, szintén az ő otthonukban történt.

Zoltán tipikusan "mai" fiatal. Megjelenése kicsit mackós - nagydarab fiú - de nem nehézkes. A kedvenc szakadt farmerja és egy póló volt rajta. Első látásra laza, nemtörődöm kinézetű, aki soha nem siet, minden jó úgy, ahogy van.

Aztán beszélgetésünk során kiderült, hogy igenis komoly és célratörő a jövőjét illetően. Tudatosan alakítja életét. Persze a korához tartozó bulikkal, barátokkal együtt.

A rajzteszt alatt nem volt túl sok verbális megnyilvánulása. Valószínűleg megszokta iskolai tanulmányai során, hogy 1-1 instrukcióra kérdezés nélkül rajzoljon. A szabadrajznál és a családrajznál tett csak fel kérdést - bármit lehet-e rajzolni, illetve számára a család sok embert jelent, kicsi a lap, lehet-e grafiti-t rajzolni - , így itt volt hosszabb a látencia idő is.

A nő alaknál rajzolás közben mentegetőzve mondta, hogy bár ez nem egy szép nő, de már egy éve ezt a hölgyet rajzolják az iskolában - ő takarítónő a suliban és ráérő idejében beül modellnek pluszpénzért.

A rajzolás során nyugodt volt, együttműködő, Laza mozdulatokkal rajzolt és láthatóan koncentrált a munkájára.

Kérte, hogy rajzai elemzéséről számoljak be neki.

 

3. Fenomenológiai leírás

Házrajz: álló lap felső részére rajzolt, közepes méretű ház térbeli ábrázolása.

A házon ajtó, egy ablak és kémény látható. A háttértől satírozás (növényzet) választja, emeli ki.                 

Farajz: álló lap felső részére rajzolt kopár fa.

Ember  - férfi:fekvő lap jobb oldalára rajzolt férfi portré - profil.- nő: álló lapon, teljes teret kitöltő, ülő, idős női akt.

Állat: álló lap közepére rajzolt, felborzolt szőrű cica.

Szabadrajz: álló lap közepére rajzolt lámpa, alatta kicsi szív.

Családrajz: fekvő lapon, kissé a lap bal oldalára, grafiti stílusban rajzolt és írt kép.

 

4. Intuitív elemzés

Ház: Számomra kicsit magányos, régi ház benyomását kelti, amely valahol egy mező, erdő szélén áll. De mindez mellett barátságos, meleg hatású, nem ijesztő és nem rideg. Olyan benyomású, mint aki sajnálja, hogy elmúlt a fiatalsága, mert megélt ő ennél jobb világot is.

Fa: egy fiatal de sérült fát látok. Közvetlenül a földfeletti törzsrész széles, erős, stabil, de utána hirtelen elvékonyodik, sérült a törzs és az ágak. Viszont még így valami lágyságot, könnyedséget áraszt magából, a bal oldali ágak szinte szállni, repülni szeretnének.

Férfi: csak a fej van megrajzolva, a váll és gerinc vonala csak jelzés értékű, de számomra olyan mozdulatot láttat, mintha nagyon figyelne, koncentrálna valamire, és minden pillanatban tettre kész. Ezt támasztja alá a mimikája, száj tartása, szeme is.

Nő:  egy széken ül, de úgy érzem nem kényelmes neki ez a szék, vagy ez a helyzet amiben van. Próbál laza, könnyed lenni, valójában azonban nehezére esik, mintha "tojásokon ülne", inkább felállna, ha tehetné.

Ez az ülés számára egy kényszerhelyzet, az arca is erről árulkodik - mogorva, a semmibe bámul.

Állat: az állatrajz egy cicát ábrázol felálló szőrrel, farokkal, kimeresztett lábujjakkal, körmökkel, szétálló bajusszal és felpúposított háttal. Számomra mégsem ijesztő, inkább a cica van megijedve, fél valamitől, talán mintha hátrálna is kissé.       

Szabadrajz: a többi rajzhoz képest letisztult, rendezett, szabályos vonalvezetésű. Kicsit merev is, látszik, hogy tervezői pontossággal van lerajzolva. Ezt a merevséget, ridegséget oldja egy kicsit az alá rajzolt kis szív.

Családrajz: erős dinamikus vonalak, a betűk szinte vésve vannak a papírra. Szögletes, hegyes, szúró betűtípust használt, a kereszt anyu/apunál a betűk helyett valós keresztet rajzolt (mintha már nem élnének). Nekem kicsit ijesztő, földöntúli hatású. A figurák is mintha szellemek lennének.                       

Közös elemek: a rajzok többsége hasonló technikával és stílusban készült, hangulati tónusuk is hasonló - fáradt, várakozó mozgalmasság - és láthatóan a tanult sémákat használja. Viszont a szabadrajz és a családrajz merőben eltér.

A szabadrajz egy szabályos, merev, rideg, hideg fém tárgy. A szabadrajz pedig energikus, erőteljes impulzív, kissé "elvont" rajz.

 

5.Globális elemzés

Ház: sajnálatra méltó, szomorkás. A spontán figyelmi fókusz magára az egész házra irányul - bár mellette vannak a satírozott részek, ezek inkább kiemelik azt amit láttatni szeretne (művészi technika).          

Fa:  meggyötört, megtört fa, melynek spontán figyelmi fókusza a törzs megerősített vonalára és a fa bal oldali ágaira irányul.

Ember: harmonikus, "f" személyiségszintű emberrajzok. A férfi rajz figyelmi fókusza az arcélre irányul, a nő alaknál nincs kifejezett figyelmi fókusz, de hangsúlyosabb a haj, mellek és alsólábszár vonala.

Állat: ijedt, védekező érzelmi hatású, spontán figyelmi fókusz szintén nincs, a hangsúlyos a fej, karmok és a farok.  

Szabadrajz: harmonikus, érzelemmentes.

Családrajz:  erős érzelmi hatású, energikus rajz.

 

6.  Részletes elemzés

Ház: a ház közepes méretű, ami reális önértékelésre utal, azonban az álló lap felső részére van helyezve, ami a térszimbolika szerint a földtől való elrugaszkodást, kreativitást (művész), szellemiség jelentősségét mutatja.

Arányos és helyes háromdimenziós rajz, látszik, hogy tehetséges, rajzolni tudó/tanuló a készítője. Bár a vonalak többszörösen átrajzoltak - az egészen halványtól, a nagyon erős vonalig minden megtalálható - de ez a képzőművészeti rajz sajátossága, ezért nem értékelhető negatívan.

A vonalak könnyed, lendületes vonalvezetésűek. Csak a fő részeket ábrázolja, az apró részletekbe nem bocsátkozik, lényegretörő, mégis a teljes, igényes rajz.

A házat megszokott, "normál" nézetben látjuk, azaz az ajtó felőli oldal fordul a néző felé. Az ajtó az alapvonalnál rögtön kezdődik, nincs előtte lépcső vagy más akadály, és nincs besatírozva sem. Ez arra utal, hogy nyitott, kíváncsi másokra, hajlik az interakciókra. Ez a nyitottság azonban nem túlzott mértékű (extrém), hiszen az ablakon lévő kereszteződő vonalak arra utalnak, hogy ellenőrző igénye van, mások elfogadása, beengedése nem túlzott mértékű. A ház szilárd talajon áll, ami a belső biztonságra utal. Szerinte téglából és fából készült, viszonylag erős ház (sarkokon megerősítve), hiszen az idő múlása is nehezen fog rajta - bár régi a ház mégis áll, sőt laknak is benne. A forma és szerkezet alapján az énkép egészséges voltára lehet következtetni.

Fa:  Zoltán először a fa törzsét, ágait, majd a talajvonalat rajzolta meg. A vonalvezetés ugyanolyan, mint a ház esetében, lendületes, könnyed, tónusa változó. A rajz gyorsan készült el. Az ágaknak a törzshöz való csatlakozása nyitott, az ágvégek sincsenek lezárva. A fa törzse viszont sérült, lombja, levelei nincsenek. A bal oldalon lévő ágak mintha egy repülni (menekülni), szárnyalni vágyó madarat ábrázolnának - mégpedig a térszimbolika szerint balra, az anya, család, múlt felé. Szerinte a fa 6-7 éves, egy mező közepén áll, de már nem él, mert egy vihar alkalmával elpusztult.

Szerintem ez (a projektív válaszokkal együtt) arra utal, hogy az anya által nyújtott szeretet, biztonság, védelem valóban nagyon fontos a számára, félő, hogy e nélkül megsebesülne, elveszne a világban.

 

Ember: ez is művészi stílusban van kidolgozva, mindkét emberalak "f" színtű. A férfi alaknál először az arcélt rajzolta meg, majd a koponyát, nyakat, váll ég gerincvonalat. Az egyes részekhez többször visszatért, majd mikor késznek érezte, megvastagította a helyes vonalakat (úgy mint a többi esetben).

A váll és a gerinc csak jelzés értékű, de ebből is lehet következtetni az alak testtartására, mozdulatára. A férfi alaknál csak fejet rajzolt, ami lehet tanulmányai miatt is, de adódhat abból is, hogy számára a tudás (a fej) a fontos, nem pedig a test (ő maga nagydarab és nincs igazán megelégedve testével. Szerinte a rajzon lévő férfi kb. 27 éves, nem ismeri, de saját magát is ilyennek szokta rajzolni. A rajz érzelmi hatása is hasonló az előző rajzokhoz, nem ijesztő, de kicsit szomorkás, magányos (összeszorított, lefelé görbülő száj), és idősebbnek néz ki mint amennyinek Zoltán titulálta.         

A nőalak színvonala szintén olyan mint az előző rajzé, viszont itt egész női alakot rajzol, ami betölti az egész lapot. Itt már pontosan tudja, hogy a nő 70 éves, takarítónő, aki modellt ül, valós személy. Az, az érzésem vagy elkerülő válasz (szeretne barátnőt, ami mostanában nem sikerül), ezért egy biztos ponthoz megy vissza, amin nem kell gondolkodnia, hiszen begyakorlott.

A nőalak érzelmi kisugárzása is kicsit negatív tónusú, szomorkás, kényszeredett.

 

Állat: saját cicáját rajzolja, fehér színű. Elmondása szerint a cica vele barátságos, most megvan ijedve, valami baj van - mondja. Ez teljesen jól látszik is a képen. Ez az érzelem szintén beleillik az előző rajzok érzelmi , hangulati tónusába. A félelem, ijedtség, szorongás jellemzi - de a képi jeleken kívül, az előző rajzokon túlmenően most a vonalak firkaszerű, hirtelen rántásai, az összevont szemöldök, halálfej szerű arc, mind ezt erősítik. Nem nevezhető támadónak, mert hiányzik a száj - fogak, illetve a karmok szúróssága - inkább csak szétágazó lábujjak láthatók mint a félelem jelei. A farka sem egyenes, támadó, szúró, hanem legömbölyödő, félénk.    

Szabadrajz: itt kérdezett először, hogy bármit lehet-e rajzolni. Majd egy lámpát rajzolt, amit ő tervezett, tehát szintén sokat rajzolta. Gyakorlott, gyors mozdulatokkal rajzolt. A rajz technikája eltér az előzőektől, ez inkább mértani típusú, pontosságú rajz. Mikor elkészül a lámpával, kicsit gondolkodik és gyorsan rajzol alá egy szívecskét, így adja át. Valószínű ő is kicsit ridegnek, merevnek érezte a rajzot, és így egy kis emberit, személyeset, melegséget vitt bele.  Ez is tekinthető lenne elkerülő rajznak is, de elmondása szerint nagyon szeret, és sokat is szokott ilyeneket rajzolni, számára az ilyen típusú rajzok, tervezések adják az igazi örömet.

Családrajz: ez az a rajz ami teljesen más mint az eddigi rajzok. Az előző rajzok esetén rögtön látszott a rajzot tanuló ember sajátos technikai megoldása, viszont ezt a rajzot olyan ember is készíthette volna, aki szinte soha nem rajzolt.

 

Ez az egyetlen rajz aminek látencia ideje is hosszúra nyúlt. Sokat gondolkozott, majd megkérdezte lehet-e grafitit rajzolni vagy írni, valamint aggályosnak találta, hogy a lap túl kicsi, nem fog annyi ember ráférni.